2020. ápr 10.

Mit üzennek a sztoikusok?

írta: szikzolt

A filozófiával kapcsolatban általános vélekedés, hogy a bölcselők elavult gondolatokat taglalnak, ráadásul olyanokat, melyek korunk problémáira, korunk élethelyzeteire már érdemben nem is vonatkoztathatók.
A következő feladat segítségével azt kívánjuk tesztelni, vajon játszhatnak-e a filozófusok és a filozófiák szerepet aktuálisan is a mindennapokban, s ha igen, mégis, mit üzennek a számunkra, vagy egyáltalán mit hasznosíthatunk bölcseleti rendszereikből, műveikből, "tanácsaikból"?

Feladat:

Olvassátok el az alábbi, Epiktétosz Kézikönyvecskéje c. kötetből vett részletet!
Értelmezzétek abból a szempontból, hogy milyen, az életvitelünket, döntéseinket befolyásoló szituációkat, problémákat fogalmaz meg! Állapítsátok meg egyúttal azt is, hogy ezekre milyen megoldási javaslattal él!
Gondoljátok végig, mennyiben alkalmazhatók ezek napjainkban! Készítsetek egy mérleg-táblázatot (T-táblázatot), melynek egyik oszlopában azokat az érveket, indokokat, tényeket, információkat soroljátok fel, melyek az alkalmazhatóság mellett szólnak, a másik oszlopban pedig a hátráltató, az alkalmazást akadályozó tényezőket, szempontokat soroljátok fel.
A szempontok összegyűjtését követően vonjatok mérleget: meglátásotok szerint mennyiben tekinthetők aktuálisan is az epiktétoszi gondolatok, módszerek?
Mutassatok be egy vagy több olyan olyan szituációt, élethelyzetet, amelyben önkéntelenül is alkalmaztátok / alkalmazz/nátok a sztoikus eljárást! vagy Ha ilyen szituáció nincs, akkor írjatok le 4-5 mondatban egy olyan élethelyzetet, amelyben el tudjátok képzelni, hogy hasznosítani tudnátok ez a sztoikus eljárás!

A szöveg, ami alapján a feladatot meg tudjátok oldani:

Epiktétosz Kézikönyvecskéje

"Bizonyos dolgok hatalmunkban vannak, más dolgok nincsenek. Tőlünk függ a véleményünk, az ösztönös vágyunk, a törekvésünk és ellenszenvünk, egyszóval mindaz, amit egyedül alkotunk meg. Nem tőlünk függ a testünk, a vagyonunk, a hírnevünk, tehát mindaz, amit nem egyedül hozunk létre.

Azok a dolgok, amelyek hatalmunkban vannak, természetüknél fogva szabadok, semmi sem akadályozza, semmi sem köti őket. Azoknak a dolgoknak azonban, amelyek nincsenek hatalmunkban, nincs erejük önmagukban, másoktól függnek, egy kívülálló megakadályozhatja vagy elsajátíthatja őket.

Emlékezz erre: ha a természetüknél fogva függő dolgokat függetleneknek tartod és a más dolgait sajátodnak tekinted, akkor minduntalan akadályokba ütközöl, bánkódni és háborogni fogsz, káromolod az isteneket és az embereket, de ha csak azt tartod a tiednek, ami valóban a tied, a más tulajdonát pedig a helyzetnek megfelelően másénak tartod, akkor sohasem leszel a kényszer hatalmában, senki sem fog utadba állni, nem fogsz senkit szidalmazni és vádolni, és semmit sem kell majd akaratod ellenére végrehajtanod; senki sem árt neked, és nem lesz ellenséged sem, mert nem történik veled semmi baj.

Ha erre a nagy dologra törekszel, emlékezz rá, hogy nemcsak ímmel-ámmal kell utána vetned magad, hanem ennek a kedvéért bizonyos dolgokról teljesen le kell mondanod, más javak megszerzését pedig el kell halasztanod; ha azonban a lelki nyugalmad megszerzésére is törekszel, és uralkodni és gazdagodni is akarsz, könnyen megtörténik, hogy ezeket sem éred el, mivel az előbbire vágyakozol: de biztosan elveszíted azt, ami egyedül hozza létre a függetlenséget és a boldogságot.

Minden kellemetlen képzet felmerülésekor nyomban jegyezd meg: „Te csak képzet vagy és egyáltalán nem az, aminek látszol.” Ezután vizsgáld és ítéld meg a képzetet elveid alapján: legelőször és legfőképpen abból a szempontból, vajon oly dolgokra vonatkozik-e, amelyek hatalmunkban vannak, vagy pedig olyanokra, amelyek nincsenek hatalmunkban. S ha valami olyanra vonatkozik, ami nincs hatalmunkban, mindig kéznél legyen ez a mondás: „Semmi közöm hozzá!” (Epiktétosz)