A következő feladatokkal igyekszünk a lelkiismeret rendkívül komplex problémájának utánajárni, annál is inkább, mert egyre többet halljuk, hogy csakis lelkiismeretesen és felelősségteljesen járhatunk el egy ilyen nehéz időszakban.

A lelkiismeret forrása

Arra a kérdésre, hogy honnan is eredeztethető a lelkiismeret, vagyis, hogy honnan ered az a belső hang, belső iránytű, amely útbaigazít bennünket, számos elmélet igyekszik megbízható válasszal szolgálni.

Feladat:

Olvasd el az alábbi összefoglaló cikket és válaszolj a kérdésekre!

A cikk: Ullmann Tamás: A lelkiismeret

A kérdések, feladatok:

1. Mi a különbség az ún. redukciós és organikus elméletek között?
2. Mi a szókratészi daimón specifikus jellemzője?
3. Miért állítja a tanulmány szerzője, hogy a "lelkiismeret tehát nem csupán egy morális tényező az életünkben"? Mennyiben több annál?

A lelkiismeretet nem kapjuk készen, neveltetésünk és önnevelésünk folyamán alakul ki, ráadásul egész életünkön át formálódik, finomodik.

A gyermekkorban  még a készen kapott értékek és elvárások mentén cselekszünk, kritika nélkül elfogadjuk a szülők, tanárok kéréseit, utasításait, és igyekszünk maximálisan megfelelni az általuk támasztott elvárásoknak, ezért ebben az időszakban az engedelmesség, illetve az arra való törekvés hatja át a mindennapjainkat, s ha véletlenül - vagy akár szándékosan - meg is szegünk egy szabályt, normát, elvárást, általában lelkiismeret-furdalásunk is támad.

Ezzel szemben a serdülőkorban már követeljük a normákra vonatkozó racionális magyarázatokat, s gyakran konfrontálódunk emitt a környezettel. A szülőkkel szembeni fellépés egyik oka az, hogy a korosztályunk értékrendjét ebben az életkori szakaszban sajátítjuk el, és gyakran úgy teszteljük, hogy a szülői, tanári stb. normákkal ütköztetjük azokat.

Felnőttkorban, kb. 25 éves korunkra már rögzülnek a morális normáink, ezzel együtt jelentkezik az ún. érett lelkiismeret. Vagyis már tudatosítjuk az (egyéni és társadalmi) értékeket, fontos szerepet tulajdonítunk a kötelezettségvállalásnak, s mindezek hatására a lelkiismeretünk egyfajta belső iránytűként funkcionál, mely a belső értékrendünk mentén "szólal meg".

Mindezek alapján beláthatjuk, hogy a lelkiismeretünk alapvetően a személyiségünk és a szűkebb-tágabb környezetünk (a társadalom) kölcsönhatásaként formálódik, vagyis számos tényező határozza meg, s a körülmények megváltozása kihatással van a lelkiismeretünk működésére is.

Lelkiismeret-típusok

A fentiek alapján levonhatjuk azt a következtetést is, hogy a lelkiismeret a személyiségünk és a környezeti feltételek függvényében alakul, változik, erősödik, gyengül. Ennek alapján különböző lelkiismereti típusokat tudunk megkülönböztetni. Az alábbi táblázat ezeket a típusokat igyekszik összegezni.

Feladat:

Sorold be az alábbi eseteket a megfelelő típusba, és indokold is a választásod. (Segíthet a döntésben a zanza.tv vonatkozó tananyaga.)

Esetek:

• A villamoson észlelem, hogy valaki nem lyukaszt jegyet – szóljak-e neki?

• A szomszédom lopja az áramot, figyelmeztessem-e a hatóságokat? Beszéljem-e meg a szomszédokkal?

• Huba beteget jelentett az osztálykirándulás kapcsán. Osztálypénztárosként az általa beszedett pénzből elutazott a Balatonra és egy wellnesshotelben töltötte a hétvégét / életmentő gyógyszert vett a szomszédjának, amivel megmentette az életét.

• A kiránduláson Géza fél órás késéssel érkezik vissza este a szállásra a szabad program után. Az osztályfőnöke előzetesen kikötötte, hogy 15 perc késés után osztályfőnöki megrovás jár, és hárman már meg is kapták. Géza arra hivatkozott, hogy az utcán újraélesztett egy embert. Az osztályfőnök mégis megrovásban részesítette az előzetesen lefektetett szabály miatt.

• egy 90 éves brit autós, aki két ember életét oltotta ki, mert a fék helyett gázpedálra lépett.