Olvassátok el az alábbi szituációt, majd:

• Fejezzétek be a történetet az orvos érvelésével!
• Indokoljátok, hogy miért ezt válaszolja az orvos a beteg közbevetésére!
• Valóban ugyanazt állítja mond a kétszer az orvos?
• Egyetértetek-e ezzel a megoldással? Érveiteket / ellenérveiteket fogalmazzátok meg
  • a beteg és
  • az orvos szempontjából is!
• Összességében, milyen bioetikai problémára vonatkozik a történet?
  • A történet mely elemeiből következtetsz erre?
• Véleményed szerint az orvos korrekten jár-e el, ha a beteg "kínjai enyhítésére óriási adag fájdalomcsillapítót ad"? Miért?

 A történet:

 - Doktor úr, könyörüljön rajtam!Rettenetesek a fájdalmaim, és tudom, hogy már közel a sír. Vessen véget a szenvedésemnek, nagyon kérem! Tessék engem gyorsan és fájdalommentesen megölni! Nem bírom tovább.

- Tisztázzuk a helyzetet - mondta dr. Hyde. - Arra gondol, hogy adjak magának óriási adag fájdalomcsillapítót, ami akkora dózis, hogy hamarosan elveszíti tőle az eszméletét, és kisvártatva meghal?

- Igen! Kérem, legyen irgalmas hozzám - könyörgött a beteg.

- Sajnos ezt nem tehetem meg - ingatta a fejét dr. Hyde. - Látom persze, hogy nagy fájdalmai vannak, és szeretnék is segíteni magán. Megtehetem például, hogy a kínjai enyhítésére óriási adag fájdalomcsillapítót adok magának, ami akkora dózis, hogy hamarosan elveszíti tőle az eszméletét, és kisvártatva meghal. Ehhez mit szól?

-De hiszen ez ugyanaz, amit az előbb mondott - álmélkodott a beteg.

-Hohó! Ég és föld a különbség - felelte az orvos. - Az első javaslatom az volt, hogy megölöm magát, a második szerint csak a fájdalmát csillapítom. Nem vagyok gyilkos, a törvényeink ezt tiltják.

- Mindegy, mert így is, úgy is vége az életemnek - vetette közbe a beteg.

- Ebben igaza van - értett egyet az orvos, de csak ...

(Forrás: J. Baggini: A tányéra kívánkozó malac ..., Corvina, 1990, 53.)