A sztereotípiák és az előítéletek velünk élnek a mindennapjainkban, és nem is olyan könnyű küzdeni ellenük, hiszen értő módon kell szembesülnünk az általánosításokkal és a kategorizációkkal ahhoz, hogy segítségünkre legyenek az eligazodásban, ahelyett, hogy az előítéletesség csapdájába ejtenének bennünket. Hogy ez mennyire bonyolult feladat, s mennyire könnyen tévedhetünk, ezt kívánja az alábbi feladat érzékeltetni.

• Olvasd el alaposan az alábbi szövegrészleteket, és válaszolj az alábbi kérdésekre!
• Emelj ki a szövegből sztereotípiákat, illetve előítéleteket!
• Milyen különbségeket tudsz kimutatni egyik és másik között?
• Valós képet nyújtanak-e a szövegrészletek a cigányok világáról?

„A cigányok keresetlen érintkezésének hangja döbbenettel tölti el az idegent. A lelkük mélyén ezek a békés és alázatos népek a hízelgést és a jókívánságokat is vaskos átkozódással fejezik ki. … Sokáig azzal vigasztaltam magam, hogy mindez a nyelv romlása, nem a léleké. … Hogy a cigányasszony, amikor az odaillő, halk ejnye helyett gyermekére azt üvölti, hogy fusson ki a szemed, vagy a francok egyék ki a beleidet … s minden szavuk, minden mondatuk káromkodással vegyül … reggeltől estig a legválogatottabb kínhalált imádkozzák egymás fejére.” [...]

„A cigánysor hangulatát az átkok és verekedések pezsdítik… a környéken is sokat verekedtek. Tolnában … a német falvakban csend van és béke. Verekedni a szegények szoktak, azaz a cigányok.
Az ozorai búcsúk… a vérontásnak hagyományos ünnepei voltak. A legények, akik közt évközben személyes érintkezés, vagy pletyka révén évközben valami ellentét támadt… összegyűltek és rövid bemutatkozás után agyonverték egymást… másszor egy asszonynak betörték a fejét, de nem az törte be, akivel verekedett, hanem egy harmadik… aki véletlenül arra járt, és fejbe rúgta a már amúgy is földön fekvő áldozatot”

„Az asszonyok nyalták-falták a gyermekeiket, aztán váratlanul akkorát vágtak rájuk… hogy az ember azt várta: na ez se mozdul egyhamar. Gyakran nem is mozdult. Az anya ilyenkor hangos üvöltéssel kapta karjába gyermekét, kétségbeesetten szaladgál föl-alá vele, néha egyenesen a faluba, hogy helyreigazíttassa a csontját. … Higgadt ésszel, javító szándékkal egy anya se verte a gyerekét. Sőt, védte, vakon minden körülmények között. ... A játék közben eldöngölt csemetének anyja kifent körömmel indult elégtételt venni, akkor is, ha a hibát nyilvánvalóan az ő gyermeke követte el.”

„Igaz, Szerentsésékkel kapcsolatban volt alapja az… értelmiség által oly gyakran hangoztatott vádnak, hogy a cigányok nem tudnak gazdálkodni. Ilyentájban(negyedéves elszámoláskor) éjjel nappal folyt a sütés-főzés. …Csak úgy pattogott a zsír! … Majd egy hétig palacsintát ettünk (mert egyébként káposztatorzsát ettek, vagy azt, amit a földekről loptak). Így élt akkor a többi család is.
A lakodalmak mindig tékozlóan gazdagok voltak. A…kölcsönkért hosszú babszemező asztalokon vastagon folyt a bor és a zsír… a két násztárs családjának egész évi élelmét fölzabálták. Egy… család asszonyainak anyám lelkére akart beszélni, hogy a lakodalmi pazarlás helyett inkább valami bútort, vagy egypár malacot juttassanak a fiataloknak. Nem hívtak meg minket a lakodalomra, s esztendőkig tartó harag lett a tanács következménye.”

• Ha elolvastad a szövegrészleteket, majd megválaszoltad a kérdéseket, akkor lapozd fel Illyés Gyula Puszták népe c. kötetét! Itt is elérheted, majd keress rá a fenti részletekre! https://reader.dia.hu/document/Illyes_Gyula-Pusztak_nepe_Ebed_a_kastelyban-257 (Letöltés ideje: 2018. december)
• Keresd vissza a fent szereplő részleteket, majd vizsgáld meg, hogy az eredeti szöveg kiket szerepeltet a cigányok helyett!
• Miért nem tűnt fel első látásra a cikk szrzőjének "csalása"? (A cikket itt találod: Molnár Tamás: Gettók népe)
• Milyen összefüggés mutatható ki a mélyszegénység, a leírt jelenségek, és a fentiekben szereplő társadalmi rétegek, csoportok között?

A nyitó képen Illyés Gyula és Veres Péter látható.